GRÜNWALD | TŰZIVIZ TARTÁLYOK

BUDAPEST - PÉCS - MOSONMAGYARÓVÁR - GYŐR - TÜRJE - MISKOLC - DEBRECEN - SZEGED

Z.E.H. KFT. KAPCSOLAT

Gyors árajánlat kérelem

Telefon:

+36 (30) 220 - 7925

Tel.: +36 (1) 700 1442 

Fax: +36 (1) 700 - 2206

E-mail: info@tartalyhaz.hu

AKCIÓ

Minden megrendelt tűzivíz tartályhoz, akció ideje alatt, ajándékkal kedveskedünk!

TŰZOLTÓ EGYSÉGEK BEAVATKOZÁSÁT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK


 Általános követelmények

88.  §

(1) A tűzoltó egységek vonulása és működése érdekében a 90-91. §-oknak megfelelő tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani:

a) 13 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,

b)3000 m- szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,

c) az 5 000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,

d) a 300 fő összes befogadóképességet meghaladó gyermekkorúak oktatási intézményei, kórház, mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyeket ellátó intézmények esetében.

(2) Az épületek megközelítését szolgáló utakat, valamint a tűzoltási felvonulási utat és területet elsődlegesen közterületen keresztül kell biztosítani. Kivételes esetekben a tűzoltási felvonulási terület saját telken, létesítményen belül is kialakítható.

(3) Tűzoltási felvonulási terület és út a létesítendő építménnyel szomszédos telken - közterület kivételével - nem jelölhető és alakítható ki.

(4) A tűzoltási, felvonulási terület és útvonal kialakítását a tűzvédelmi szakhatóság köteles a helyi adottságoknak megfelelően (saját és segítségnyújtó egységek emelőinek, gépjárműfecskendőinek paraméterei alapján) a szakhatósági állásfoglalásában meghatározni az építési engedélyezési eljárás keretében.

(5) Tűzoltási felvonulási terület és út lezárásának módját a tűzvédelmi hatósággal kell egyeztetni.

(6) A tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas két bejáratot kell létesíteni a 30 000 m2–nél nagyobb alapterületű létesítményeknél.

89.  §

A katasztrófavédelmi egységek beavatkozását akadályozó és tiltott helyen álló gépjárműben - ha az akadálytalan tűzoltás érdekében elkerülhetetlen - a polgári jogi szabályok értelmében a katasztrófavédelmi egység kárt okozhat.

A tűzoltási felvonulási terület dimenziói

90.  §

(1) A tűzoltási felvonulási terület hossza az épület felvonulási terület felé néző homlokzatának teljes hosszán biztosítja a beavatkozás és mentés feltételeit, szélessége legalább

6,0 m

. A tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett homlokzati mentési pontok előtt legalább

7,5 m

széles - jól látható módon jelölt - talpalási helyet kell kialakítani. A mentési homlokzattól a hosszanti tengely-távolsága 8-

14 m

.

(2) A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakítani nem lehet. Ezeken a helyeken a parkolási tilalmat táblával és aszfaltfestéssel jelölni kell.

(3) A tűzoltási felvonulási területen a talpalási helyek épület felőli oldalán, a magasból mentő jármű működését légvezetékek és azok tartó, illetve függesztő elemei nem korlátozhatják.

(4) A tűzoltási felvonulási terület lejtése legfeljebb 5% lehet.

(5) Ha a tűzoltási felvonulási területen vagy a felvonulási terület és a mentésre alkalmas homlokzat közötti területen fasor telepítésére kerül sor, a fák egymás közötti távolsága a mentési oldalon legalább

15 m

. Ugyanez a szabály vonatkozik a villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is.

91.  §

(1) Az 88. § (1) bekezdés a) pontja szerinti épületek tűzoltási felvonulási terület felé eső homlokzatán a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen, szintenként és tűzszakaszonként legalább egy homlokzati mentési pontot kell biztosítani.

(2) A homlokzati mentési pont legfeljebb

1,0 m

mellvéd magasságú nyílászáró, loggia vagy erkély. A mentést elősegítő ablak osztás nélküli, kívülről kézi eszközökkel betörhető üvegezett felülete legalább

1,0 m

szélességű és

1,50 m

magasságú. A kizárólag mentésre szolgáló nyílászáró lehet nem nyitható kivitelű is. A mentésre szolgáló nyílászárók helye a homlokzaton, illetve az épületen belül jól látható és maradandó módon kell jelölni.

(3) A tetősíkban elhelyezett, mentést szolgáló ablak alsó éle és az ablak alatti, legalább

1,0 m

széles padozat közötti távolság legfeljebb

0,6 m

, és az ablak a mentést biztosító technikai eszközök által elérhető.

(4) A tűzoltási felvonulási területet megközelítő tűzoltási felvonulási útnak olyannak kell lennie, hogy a tűzoltó gépjárművek (magasból mentő) a helyszínt biztonságosan, tolatás nélkül el tudják hagyni.

(5) A tűzoltáshoz szükséges vízellátási követelmények szempontjából az épület tűzoltási felvonulási területétől az általános érvényű előírásokon túl

a) legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten legfeljebb 50 méterre kell lennie, és

b) az 50 méternél hosszabb tűzoltási felvonulási terület esetén a tűzcsapok legfeljebb 50 m-ként helyezhetők el.

92.  §

(1) Ha a 90. §-ban megfogalmazott kritériumok közül 1 kritérium nem teljesül vagy a 91. §-ban megfogalmazott kritériumok közül 4 vagy több kritérium nem teljesül, akkor a tűzoltási felvonulási terület nem biztosított.

(2) Ha a 91. §-ban megfogalmazott kritériumok közül legfeljebb 3 kritérium nem teljesül, akkor maradéktalanul nem teljesülnek a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások.

93.  §

(1) A tűzoltási felvonulási terület létesítésére kötelezett épületek – a

30 méter

szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek kivételével – esetében, ha a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások maradéktalanul nem biztosíthatók a (2)-(3) bekezdésben foglalt követelményeket kell alkalmazni.

(2) Egy lépcsőház létesítése esetén előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű, vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell kialakítani.

(3) Több lépcsőház létesítése esetén az egyik lépcsőházat füstmentes lépcsőházként kell kialakítani, és a lépcsőházak között az átjárást minden szinten biztosítani kell.

(4) Nem kell tűzoltási felvonulási területet létesíteni, ha az épület teljes területére kiterjedő, a vonatkozó előírásoknak megfelelő automatikus tűzjelző és oltóberendezés létesül, valamennyi lépcsőház füstmentes lépcsőházként kerül kialakításra, és a lépcsőházak között az átjárás valamennyi szinten biztosított.

94.  §

(1) A

30 méter

szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek esetében, amennyiben a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások maradéktalanul nem biztosíthatók, a (2) bekezdésben foglalt követelményeket kell teljesíteni.

(2) Az épületben szintenként legalább 2 tűzszakaszt kell kialakítani, és kétszintenként vízszintesen is tűzszakaszolni kell. Valamennyi tűzszakaszban legalább 1-1 előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell létesíteni, hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval. A lépcsőházak között az átjárási lehetőséget minden szinten biztosítani szükséges.

(3) Nem kell tűzoltási felvonulási területet létesíteni, ha a (2) bekezdésben meghatározott tűzszakaszoláson, valamint a biztonsági felvonón túl, az épület teljes területére kiterjedő, a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő automatikus tűzjelző és oltóberendezés létesül, valamennyi lépcsőház előtérrel kialakított túlnyomásos szellőztetésű vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházként kerül kialakításra, és a lépcsőházak között az átjárás valamennyi szinten biztosított. A fentieken túl közösségi épületben, annak teljes területén kihangosító rendszert kell kiépíteni, mely a benntartózkodókat élő szóval - a magyaron kívül legalább három nyelven - értesíti a tűzriasztásról és a követendő magatartásról.

A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása

95.  §

A létesítmények védelme érdekében a tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, felszerelések és egyéb technikai eszközök működéséhez szükséges oltó- és egyéb anyagokat biztosítani kell.

96.  §

(1) Tűzoltás céljára a településen és a létesítményeknél a szükséges oltóvíz-intenzitást a mértékadó tűzszakasz alapterülete alapján az alábbi táblázat szerint kell meghatározni.

 

 

 A

 B

 C

 1

 

 Tűzszakasz terület
(m2)

 Szükséges oltóvíz-intenzitás (liter/min)

 2

 -0-tól 50-ig

 -

 

 3

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 50,
150

 600

 4

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 150,
300

 900

 5

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 300,
500

 1200

 6

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 500,
800

 1500

 7

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 800,
1200

 1800

 8

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 1 200,
1 600

 2 100

 9

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 1 600,
2 000

 2 400

 10

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 2 000,
2 500

 2 700

 11

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 2 500,
3 200

 3 000

 12

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 3 200,
3 900

 3 300

 13

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 3 900,
4 600

 3 600

 14

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 4 600,
5 400

 3 900

 15

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 5 400,
6 200

 4 200

 16

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 6 200,
7 200

 4 500

 17

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 7 200,
8 200

 4 800

 18

 nagyobb, mint

de legfeljebb

 8 200,
9 200

 5 100

 19

 - nagyobb, mint

de legfeljebb

 9 200,
10 400

 5 400

 20

 - nagyobb, mint

de legfeljebb

 10 400,
12 000

 5 700

 21

 - nagyobb, mint

 12 000

 6 000

 

(2) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény legnagyobb oltóvízigényű tűzszakaszára - a meghatározott kockázati besorolás függvényében

a) NAK esetén, legalább fél órán keresztül,

b) AK esetén, legalább egy órán keresztül,

c) KK esetén, legalább másfél órán keresztül,

d) MK esetén legalább két órán keresztül kell biztosítani.

(3) Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű állattartási épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás 1800 liter/min.

(4) A mértékadó tűzszakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés esetén az 1. táblázat szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke csökkenthető a sprinklerberendezés működéséhez a vonatkozó műszaki követelmény alapján szükséges vízkészlet (literben) és az oltóvíz az (1) bekezdés szerint folyamatosan biztosítandó idejének (percben) hányadosával. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg az alábbi táblázat szerint szükséges oltóvíz-intenzitás mértékének 30%-át.

(5) Az oltóvíz-intenzitás mértékének (4) bekezdése szerinti csökkentése esetén a sprinklerberendezés tároló- vagy közbenső tartályát a 104. § (6) - (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell kialakítani.

 

97.  §

(1) A településen és a létesítményben a legnagyobb vízigényű tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről és/vagy tüzivíztározó medencéből kell biztosítani.

(2) Település, valamint létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

(3) Az oltóvíz szomszédos létesítményeknél – a tűzvédelmi hatóság engedélyével – közösen is biztosítható.

(4) A vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az oltóvíz akadálytalanul kivehető legyen.

(5) A kábel- és közműalagútnál, valamint a közműfolyosóknál tűzszakaszonként két helyen kell biztosítani az oltóanyagok bejuttatásának lehetőségét.

(6) A szükséges oltóvíz-intenzitás mértéke csökkenthető a vonatkozó TI-nek megfelelően.

Oltóvíz hálózat kialakítása

98.  §

(1) A településen és a létesítményben az oltóvizet is biztosító vízvezeték-hálózat belső átmérőjét az oltóvíz-intenzitás és a kifolyási nyomásigény alapján, valamint a közműrendszer kialakítását figyelembe véve kell méretezni. Egyirányú táplálás esetén a vezeték legalább NA 100, körvezeték esetén pedig legalább NA 80 legyen.

(2) A tűzvédelmi hatóság engedélyével az oltóvizet biztosító vízvezeték-hálózat az 5. ponttól eltérően méretezhető azon az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településen,

a) amelyben vagy azon kívül, de annak minden védendő építményétől, valamint szabadterétől 500 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető – a település mértékadó tűzszakasz-területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító – természetes vagy mesterséges víznyerő helyre épített vízkivételi mű található,

b) amelyben a település legnagyobb vízigényű tűzszakasz-területének megfelelő oltóvíz-intenzitást más műszaki megoldásokkal (víztároló) biztosítják.

Tűzcsapok kialakítása

99.  §

(1) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapnál, illetve lapos tömlővel szerelt fali tűzcsapnál 200 mm2 -es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani a (4) bekezdés kivételével.

 

(2) Az oltóvizet szállító vízvezeték-hálózatban a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb merev tömlővel szerelt fali tűzcsapnál 200 mm2 -es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. Alaktartó tőmlő esetére kérünk javaslatot  ezen bekezdés helyett!

 

(3) A

30 m

szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek esetén a vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb fali tűzcsapnál 200 mm2 -es kiáramlási keresztmetszetnél 600 kPa (6 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. Minden fali tűzcsapnál biztosítani kell külön egy 52-C méretű csatlakozási lehetőséget.

(4) Az éghető folyadékot feldolgozó létesítményeknél, valamint a Robbanásveszélyes osztályba tartozó éghető folyadékot 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló tartálytelepeken, valamint azon gáztároló esetében, ahol a nyomás alatti vagy mélyhűtött Robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát, olyan oltóvízvezeték-hálózatot kell létesíteni, amely a vízkivétel szempontjából a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál legalább 1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást biztosít.

 

100.          §

(1) A tűzcsapok telepítési helyét a tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell.

(2) A létesítmény védelmére annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen.

(3) A tűzcsapokat a védendő szabadtéri éghetőanyag-tároló területétől, építménytől a megközelítési útvonalon mérten 100 m-nél távolabb és – a tűzcsapcsoportok kivételével – egymáshoz 5 m-nél közelebb elhelyezni nem szabad

(4) A létesítményben nem szükséges tűzcsapokat kiépíteni, ha a közterület tűzcsapjai az oltáshoz szükséges vízmennyiséget biztosítják és a (3) bekezdés követelményei is teljesülnek.

(5) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 1 sáv közlekedési út szabadon maradjon.

Fali tűzcsapok kialakítása

101.          §

 (1) Vezetékes vízellátás esetén – a NAK és az AK osztályba sorolt épületek kivételével - fali tűzcsapot is kell létesíteni

a) ahol azt jogszabály előírja, vagy

b) a MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba tartozó 500 m2-nél nagyobb alapterületű tűzszakaszban.

(2) Nem kell falitűzcsapot létesíteni a nyitott vagy részben nyitott építményekben, a hűtőházak hűtött tereiben, az állattartásra szolgáló épületekben, valamint az ömlesztett terménytároló épületek tároló részein.

(3) Nem szabad fali tűzcsapot létesíteni azokban a tűzszakaszokban, ahol a víz használata életveszélyt, tüzet, robbanást okozhat, vagy a tűz terjedését elősegítheti.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott helyeken, továbbá ahol a víz nem alkalmas az építményben keletkezhető tűz oltására, a fali tűzcsap helyett az ott lévő anyag oltására alkalmas – a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett – tűzoltó berendezést, eszközt, készüléket, felszerelést, illetőleg anyagot kell a helyszínen készenlétben tartani.

(5) Füstmentes lépcsőházakban és előtereikben fali tűzcsap elhelyezése tilos.

(6) A fali tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy azok a legtávolabbi hely oltását is tudják biztosítani (a megközelítési utat tömlőfektetési nyomvonalon kell figyelembe venni), valamint a fali tűzcsapok fedjék le a tűzszakasz teljes területét. Egy helyiségen belül

5 m

vízsugár figyelembe vehető, ha azt épületszerkezet vagy beépített bútor, berendezés nem akadályozza.

102.          §

 (1) A falitűzcsapok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a falitűzcsap csak az adott tűzszakasz védelmét biztosíthatja, másik tűzszakasz védelmére nem tervezhető be.

(2)A falitűzcsap kialakítása feleljen meg a vonatkozó műszaki követelményeknek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.

(3)A falitűzcsapok létesítésekor a legkedvezőtlenebb helyen az ellenőrzésre szolgáló nyomásmérőt kell elhelyezni.

(4)A falitűzcsapok használatbavétele előtt a kivitelező köteles nyomáspróbát, és teljesítménymérést – az egyidejűség figyelembevételével – végezni, vagy végeztetni és annak eredményét a tűzvédelmi hatóság részére igazolni.

(5) A jogszabály hatálybalépése előtt létesített száraz felszálló tüzivízvezetéket időszakosan továbbra is felül kell vizsgáltatni, azt elbontani csak akkor lehet, ha helyette a vonatkozó műszaki követelmény szerinti, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó nedves fali tűzcsap hálózat kerül kiépítésre.

103.          §

(1) A meglévő szárazfelszálló vezeték az I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélyével átalakítható.

(2) A meglévő szárazfelszálló vezeték átalakítása során

a) a vízkivételi helyet csak a hatodik és fölötte minden második emeleten kell biztosítani,

b) a vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhelyezett csatlakozócsonkokkal kell biztosítani, a nyithatóság módját az első fokú tűzvédelmi hatósággal kell engedélyeztetni,

c) az átalakított szárazfelszálló rendszert a bejáratoknál - a csatlakozó szintek feltüntetésével - és az adott szinteken utánvilágító vagy világító jellel kell megjelölni.

Oltóvíz tározók

104.          §

(1) Az oltóvíz biztosítására – ha az más módon nem oldható meg – önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni.

(2) A víztároló befogadó képessége nem lehet kisebb 30 m3-nél, alsó szintje pedig legfeljebb 7 m-rel lehet mélyebben a talajszintnél.

(3) A víztároló kivételi helyét úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel megközelíthető legyen.

(4) A víztároló és a védeni kívánt építmény, szabadterület közötti távolság nem haladhatja meg a 200 métert. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.

(5) Oltóvízként figyelembe vehető

a) a hűtőtorony vízmedencéjének vagy az egyéb, technológiai víznek – a tűzoltásra való felhasználás miatt – a technológiai berendezésben veszélyt nem előidéző,

b) a település közüzemi vízműve víztárolójának tűzoltási célra biztosított

vízmennyisége is, ha azokon a tűzoltóság járműveinek csatlakozására megfelelő vízkivételi lehetőség van kiépítve.

(6) A tűzoltási célra figyelembe vehető

100 m3

alatti önálló víztárolót legalább egy, az ennél nagyobbakat pedig minden megkezdett

100 m3

térfogat után egy-egy szívócsővezetékkel kell ellátni.

(7) A szívóvezeték belső átmérője legalább NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, felső vízszintes irányú végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívócsonk-csatlakozó helyet vízszintesen, a talajszinttől

0,8 méter

magasságban kell kialakítani.

(8) A szívócsővezetékeket egymástól legalább

5 m

távolságra kell elhelyezni.

(9) Oltóvízként számításba vehetők azok a nem időszakos természetes felszíni vizek (folyók, patakok, tavak) is, amelyek a védendő építménytől 200 méternél nincsenek nagyobb távolságra. A távolságot a megközelítési útvonalon kell mérni.

(10) A vízszerzési helyet úgy kell kiépíteni, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető és az oltóvíz - a vízállástól függetlenül - mindig akadálytalanul kiemelhető legyen.

(11) A tűzoltó vízforrásokat, valamint azok szerelvényeit és tartozékait a vonatkozó műszaki követelmények szerint kell felülvizsgálni és karbantartani.

Tűzoltósági kulcsszéf

105.          §

(1) Kulcsszéfeket kell telepíteni,

a) a 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló és feldolgozó létesítmények esetében,

b) bármely rendeltetésű

30 méter

feletti szintmagasságú épületben,

c) a 6000 m2-nél nagyobb alapterületű közösségi épületekben,

d) a 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi épületekben, logisztikai központokban, valamint

e) a 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű műemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben,

ha azok területén beépített tűzjelző berendezés telepítésre kerül.

2) A kulcsszéf kialakítása feleljen meg a vonatkozó TI-ben foglalt előírásoknak.

Tűzoltósági beavatkozási központ

106.          §

(1) A tűzvédelmi hatóság által meghatározott létesítményekben tűzoltósági beavatkozási központot kell kialakítani.

(2) A tűzoltósági beavatkozási központba a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott tűzoltó technikai eszközök vezérléseit kell bekötni.

Tűzoltósági rádióerősítő

107.          §

(1) A KK és az MK osztályba tartozó épületek használatbavételi eljárása során vizsgálni kell a kárelhárítás során együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételeinek megfelelőségét.

(2) A létesítmény rádiós ellátottságát, annak megfelelőségét – a létesítmény használatba vételét megelőzően - az illetékes katasztrófavédelmi szervezet képviselői a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer szolgáltatójával együtt ellenőrzik.

(3) A KK és az MK osztályba tartozó épületekben a  hivatásos katasztrófavédelmi szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés számára az üzemszerű állapotot biztosító berendezés kiépítését a beruházónak, folyamatos működtetéshez szükséges feltételeket az üzemeltetőnek kell biztosítania.